Az adásvételi szerződés elkészítéséhez az alábbi adatokat szükséges megadni:

• a szerződő felek neve, születési helye és ideje, a felek édesanyja neve, személyi azonosító jele, személyazonosító igazolvány száma, adószáma és lakcíme;
• az ingatlan helyrajzi száma;
• az egyes vételárrészek összege, illetve azok megfizetésének módja és határideje;
• az energetikai tanúsítvány száma;
• banki átutalással történő fizetés esetén az eladó bankszámlaszáma.

Amennyiben Önnek jogellenesen kárt okoznak, Ön azonnal kártérítést követelhet és a károkozó köteles a teljes kárát megtéríteni.

Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt

• a károsult beleegyezésével okozta;
• a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;
• szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy
• jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi.

A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni

• a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést;
• az elmaradt vagyoni előnyt; és
• a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.

A károkozás jogellenességét a magyar jog vélelmezi, külön azt nem kell bizonyítania.

Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján az ügyvéd az ellenjegyzéssel tanúsítja, hogy az okirat a jogszabályoknak megfelel, a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak, az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte és az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.

A létesítő okiratot közjegyzői okiratba vagy ügyvéd, illetve valamelyik alapító kamarai jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Ha a házastársak a házastársi közös vagyont szerződéssel osztják meg, a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. 

A házasságot a bíróság bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.

A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás.

A házasság felbontására két lehetőség van:

1. Közös megegyezéssel történő bontás

Ha a felek között egyezség van, akkor a bíróság a házasság megromlásához vezető okok feltárása nélkül bontja fel a házasságot.

Erre azonban csak abban az esetben van lehetőség, ha a házastársak az alábbi kérdések mindegyikében, kivétel nélkül megegyeztek, és a perbeli egyezségüket a bíróság jóváhagyta:

• a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása,
• a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás,
• a gyermek tartása,
• a házastársi közös lakás használata, valamint
• ez iránti igény esetén a házastársi tartás.

Amennyiben bármelyik fenti kérdésben nem sikerül a házastársaknak megegyezniük, úgy a közös megegyezéssel történő bontásra nincsen lehetőség.

2. Tényállásos bontás

Amennyiben a felek az előző pontban foglalt kérdések tekintetében nem tudnak megegyezni, úgy a bíróság vizsgálja a házasság megromlásához vezető okokat, amelynek eredményeként dönt a szülői felügyelet gyakorlásáról, a kapcsolattartásról, gyermek tartásáról, a közös lakás használatáról és a házastársi tartásról.

Az előszerződésben a felek abban állapodnak meg, hogy az előszerződésben meghatározott későbbi időpontban egymással szerződést fognak kötni, vagyis az adásvételi szerződés megkötésére vonatkozóan vállalnak kötelezettséget.

Az adásvételi szerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő a vételárat a szerződésben megjelölt időpontokban és részletekben fizeti meg. Az előleget (vételárrészletet) a teljes vételárba be kell számítani, és amennyiben a szerződés utóbb mégis meghiúsul, a már megfizetett előleg visszajár. Az előleg mértékének meghatározása a felek megállapodásától függ.

Az előleggel ellentétben a foglaló a kötelezettségvállalás megerősítése, egyfajta biztosíték. Az adásvételi szerződésen egyértelműen rögzíteni kell, hogy az adott összeg foglaló jogcímén kerül megfizetésre és annak jogi természetét a felek ismerik. 

A szerződés meghiúsulása esetén – a felróhatóságtól függően – az adott foglaló elvész, a kapott foglalót pedig kétszeres összegben kell visszafizetni. Amennyiben az adásvételi ügylet egyik félnek sem, vagy mindkét félnek felróhatóan hiúsul meg, úgy a felek az eredeti állapotot állítják vissza a foglaló összegének visszafizetése mellett. A szerződés teljesülése esetén az adott foglaló a vételárba beszámít.

Tehát ha például a foglaló összege 2.000.000,- forint, és a szerződés a vevőnek felróható okból hiúsul meg, úgy a vevő elveszíti a foglalóként megfizetett 2.000.000,- forintot. Amennyiben pedig a szerződés az eladónak felróható okból hiúsul meg, úgy az eladó köteles lesz 4.000.000,- forintot megfizetni a vevő részére.

Az bevett gyakorlat szerint a foglaló összege a vételár 10%-a, azonban a szerződő felek ettől eltérhetnek. A túlzott mértékű foglaló összegét azonban a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti.

Ha a cég létesítő okirata szerződésminta alapján készül, és az eljáró ügyvéd azt csatolja a cég alapításának bejegyzése iránti kérelméhez. A bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követően, az adószámról való adóhatósági értesítéstől számított egy munkanapon belül határoz.